- Részletek
Április hónapunk mozgalmasan telt. Az osztályok eljuthattak a gyulai Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ekkor került megrendezésre a csendeshét, valamint budapesti kirándulást is szerveztünk. Így nézhették meg a gyerekek a Terror Háza Múzeumot. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink megismerkedjenek múltunknak ezzel a szeletével is. Nyolcvanegy tanuló vett részt ezen a kiránduláson, ahol közel kétórás tárlatvezetés után a diákok fáradtan, megdöbbenve tapasztalhatták, hogy ilyen szörnyűségek is megtörténhettek a XX. században, ami időben nagyon közel van hozzánk. Hogy lehet az ember ilyen kegyetlen? – problémájához tértek vissza újra és újra. S ami a legmegrázóbb volt számukra, hogy a bűnösöket a mai napig nem büntették meg. A múzeum után volt egy kis idő, hogy ismerkedjenek a fővárossal, majd kimerülten, nagyon sok élménnyel vonatoztak haza.
PKI
- Részletek
Az utóbbi években iskolánk tanulóinak lehetősége nyílt néhány órát eltölteni a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, röviden a gyulai börtönben. Ebben a tanévben is több osztály vett részt börtönlátogatáson. Valójában minek is lehet nevezni ezeket az alkalmakat? Tanulmányi kirándulásnak? Látogatásnak? Talán egyiknek sem. A büntetés-végrehajtási intézet dolgozói vezették körbe a tanulókat bemutatva az épület történetét, jellegét, az ott lakók életét, valamint, hogy mit csinál a büntetés-végrehajtási intézet dolgozója. A tanulók nagy érdeklődéssel figyeltek a programvezetőre, miközben bejárták az egész épületet. Megismerkedtek egy olyan világgal, amelyet csak kívülről jó ismerni, belülről legfeljebb csak dolgozóként. A tanulók számára a legrosszabb a bezártság volt. A mindenhol becsukódó ajtók azt jelezték, hogy nincs szabad mozgás, a mobiltelefon hiánya tovább fokozta a tehetetlenség érzését. Láttak egy olyan világot, ami hozzátartozik ugyan az életünkhöz, de szerencsére kevesen ismerik, s előfordulhat hogy néhányan kedvet kapnak, hogy dolgozóként visszatérjenek egyszer.
PKI
- Részletek
„Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok…” (Mt 7,7). Így hangzott az idei csendeshét mottója, amely meghatározta intézményünkben az elmúlt néhány napot. Ebben az évben az imádságé volt a főszerep, és igyekeztünk olyan áhítatokat tartani, és olyan programokat szervezni, amelyek az imádságos élet fontosságát hangsúlyozták, és segítettek az elmélyülésben, elcsendesedésben, az Istennel és önmagunkkal való találkozásban.
Már hagyománnyá vált, hogy a tavaszi szünet előtti hét csendeshét intézményünkben. Ezen a héten a megszokott hétfőin kívül, minden nap lehetőségük van áhítatokon részt venni a diákoknak és a dolgozóknak. Ezen felül pedig külön csendesnapot szerveztünk az alsósok, a felsősök és a gimnazisták számára.
Alsós diákjaink a csendesnap elején Jónás történetével ismerkedtek meg, és így láthatták meg az imádság sorsfordító erejét. Az áhítatot követően három programon vett részt minden osztály. Iskolánk erre a napra vendégül látott egy tűzoltót, egy katasztrófavédőt és egy mentőtisztet, így minden osztálynak lehetősége nyílt arra, hogy megismerjék, hogy a hit és imádság hogyan ad erőt olyan segítő hivatást végző embereknek, akiknek a munkáját sok kisgyerek is szívesen végezné. A diákoknak lehetősége volt még kézműveskedni is, ahol facsipesz segítségével elkészítették a cethal gyomrában imádkozó Jónást, így kézzelfogható emlékkel térhettek haza. A csendesnapra érzékekre épülő sportjátékokkal is készültünk, hogy elősegítsük azt, hogy az osztályok tagjai jobban figyeljenek egymásra, és közelebb engedjék magukhoz egymást.
A felsősök a csendesnap kezdetén Dániel történetét ismerték meg a napindító áhítaton, és Dániel személye által a kitartó imádságos élet példáját. Ezt követően csoportokba szerveződve készítettek fotókat, hogy aztán egy projektben jelenítsék meg a megismert történet ikonikus jeleneteit.
A gimnazisták közös énekléssel és igeolvasással kezdték a napot, majd a diáktársaik által előadott passiójátékot tekintették meg. A nap folytatásában előzetes feliratkozás alapján különböző programokon vehettek részt. Volt itt közös éneklés, imalabirintus, „lélekút séta”, csapatépítő sportjáték, kreatív foglalkozás, rövidfilm- nézés- és elemzés, dalszövegíró workshop és beszélgetés az online és offline közösségekről. Az úrvacsorás záró istentisztelet előtt a tanulók egy fórumbeszélgetést hallgathattak meg. Az Acoustic Planet énekesnőjével, Zsombok Rékával, volt diákunkkal, beszélgettünk művészetről, hitről, sorsról, jövőről és a diákévekről, majd három dalt is eljátszottak nekünk. Igazán lélekemelő volt hallani, hogy volt, amikor az egész közösség velük énekelt. A délután folyamán pedig Szabóné Mátrai Marianna tartott előadást a hét témájáról. Azt gondolom, hogy ezen a héten mindenki megtalálhatta azt, amire szüksége volt, és a sok segítőnek hála egy valóban tartalmas, lélekhez szóló programot sikerült összeállítanunk, hogy feltöltődve lépjünk ki a tavaszi szünetbe Jézus feltámadását megünnepelni.
Szente-Réth Katalin
