Részletek

Módosítás: 2019. február 06

A magyar kultúra napja alkalmából rendhagyó irodalomórát tartottunk január 28-án, hétfőn, melyen 4 osztály vehetett részt. A program a Rákóczi Szövetség támogatásából valósulhatott meg, melyet ezúton is köszönünk a szervezetnek!  Az előadó Tóth Péter Lóránt volt, aki csak „versvándornak” hívja magát. Otthagyva polgári foglalkozását (tornatanár) évek óta járja a Kárpát-medencét, hogy népszerűsítse a magyar irodalmat, kultúrát. Munkásságát elismerve néhány hete állami elismerésben is részesült, melynek keretében átvehette a Pro Cultura Hungarica-díjat.

Az előadás, ami nem a megszokott formában zajlott, József Attiláról szólt. Tóth Péter József Attila alakját magára öltve szavalta verseit, melyet életrajzi érdekességekkel fűszerezett, és saját léleképítő gondolatokkal színezett. Kovács Ákos diákunkat idézve: „A csodás produkciót csillogó szemekkel figyelte a közönség.” 

Ezt követően a Rákóczi Szövetség képviselői tartottak egy rövid bemutatót a szervezet működéséről, céljairól és programjairól. Majd kötetlen beszélgetésben kérdezhették a diákok az előadókat. A tanulók visszajelzései alapján azt mondhatom, hogy mindenkinek nagyon tetszett a program. 

Szabó Nóra

Bővebben: Rendhagyó irodalomóra

Részletek

Módosítás: 2019. február 03

Nehezen indult 2019, hiszen iskolába kellett jönnünk. De rögtön az első héten Betti néni visszahozta az életkedvünket, mert közölte velünk, hogy megyünk a Csabai Kolbászklubba, természetesen kolbászt gyúrni. Lázban égtünk egészen január 18-áig, ugyanis ez volt a napja ennek a remek programnak.

Amikor megérkeztünk, leültettek minket, és elmondták, hogyan kerül a finom disznótoros az asztalra, és tájékoztattak minket arról is, hol melyik testrésze található a disznónak. Például mit nevezünk karajnak, hol a csülök stb. A látványos előadás után bementünk a konyhába. Mi fiúk kolbászt gyúrni, a lányok pedig pogácsát és tepertős-szilvalekváros papucsot sütni. A konyhában 10 kg darált hús várt minket, amit egy kis segítséggel befűszereztünk, majd gyúrni kezdtük a fateknőben. Mikor kellően összegyúrtuk, elkezdtük tölteni a vékonybélbe. Nagyon fárasztó volt! Szerencsére a lányok megmentettek minket a frissen kisült lekváros papuccsal, így folytatódhatott tovább a kemény munka. A megtöltött kolbászokat kisütötték nekünk, s aki a totót helyesen megoldotta, plusz adagot is kapott belőle. Mivel mindenki jól oldotta meg a feladványt, ezért senki nem maradt éhen. Egy fénykép erejéig meg is örökítették ottlétünket.

Mi a 8. a-sok büszkén elmondhatjuk, hogy városunk hírnevéhez hűek maradtunk, és öregbítettük a hagyományokat.

Összefoglalva, nagyon jó móka volt kolbászt tölteni, és az osztálytársakkal csapatban dolgozni! Köszönjük a lehetőséget! Szívesen elmennénk újra!

Szujó Márton  8. a